Talán a legszembetűnőbb változás, hogy a házassági vagyonjogi pert nem lehet a házassági bontóbontóperrel összekapcsolni, vagyis ezek egy perben történő elbírálása perhatékonysági szempontokból kizárt. Ezzel kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy vajon mit tekint a bíróság házassági vagyonjogi pernek?

Az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jelentős változásokat eredményezett a házastársi közös vagyon megosztásában, amelyek kihatnak a házastársakra, valamint a bírák és ügyvédek munkájára egyaránt. Az alábbiakban a változásokkal érintett főbb rendelkezéseket foglaltuk össze.

Talán a legszembetűnőbb változás, hogy a házassági vagyonjogi pert nem lehet a házassági bontóbontóperrel összekapcsolni, vagyis ezek egy perben történő elbírálása perhatékonysági szempontokból kizárt. Ezzel kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy vajon mit tekint a bíróság házassági vagyonjogi pernek? A bírósági értelmezés igen tág, az összes lehetségesen felmerülő vagyonjogi jogvita taxatív felsorolása majdhogynem lehetetlen vállalkozás, így a törvény által meghatározott általános vagyonjogi vita meghatározásán túl a bírósági értelmezés alapján további keresetekre is kiterjesztette a meghatározást. Csupán példálózó jelleggel, de ide tartoznak a közös vagyon megosztásával, a házassági vagyonjogi szerződéssel, a közös vagyont terhelő tartozásokkal stb. kapcsolatos igények egyaránt. Fontos azonban kiemelni, hogy azon vagyonjogi igények, amelyek a felek teljes vagyonelkülönítését kimondó vagyonjogi szerződésen alapulnak, nem tartoznak házassági vagyonjogi per fogalma alá, mivel az az általános eljárási szabályok révén lesz elbírálandó, tekintve, hogy a felek közötti házastársi viszony ilyenkor nem releváns.

A közös tulajdonban lévő ingatlan megosztása esetén a jogszabály előírja, hogy valamennyi tulajdonos perben állása kötelező. Abban az esetben, amikor a házastársakon kívüli további társtulajdonosok is vannak, az ő perben állásukat lehet mellőzni arra tekintettel, hogy őket a jogvita tulajdonképpen egyáltalán nem érinti, ők azzal kapcsolatosan közömbösek, a bíróság döntése pedig érdemben őket nem befolyásolja. Természetesen a házastársak kötelező perben állása alól ez nem mentesít.

További jelentős változás, hogy a keresetlevél általános kötelező elemein túl, annak egy vagyonmérleget is kell tartalmaznia, amely mind az aktívákat, mind a passzívákat tételesen felsorolva együttesen tartalmazza. A felek szabadon rendelkezhetnek arról, hogy a vagyonmérlegben kimutatott tételek közül melyekre tartanak igényt, így a felek rendelkezési joga került előtérbe a korábbi kötöttebb szabályozáshoz képest.

Az alperesnek a kereseti kérelem kézbesítésétől számított 45 napja van arra, hogy azzal szemben – amennyiben a kereseti kérelemben foglaltakat vitatja – ellenkérelmet, amennyiben a kereseti kérelmen túlterjeszkedően, abban nem szereplő igények érvényesítését is egyaránt kívánja, viszonkeresetet terjesszen elő.

Ahogyan a házassági bontóperben, úgy a házassági vagyonjogi perben is kiemelkedően fontos szerepe van annak, hogy a házastársak közötti életközösség mikor kezdődött, illetve mikor szűnt meg. Mivel a korábbi szabályozás szerint ezen eljárások összekapcsolhatóak voltak – és rendszerint össze is kapcsolták – nem volt probléma a megszűnés idejének megállapítása. Jelen helyzetben azonban a külön eljárásokban illetékes bíróságok ellentmondásának kizárása érdekében szükséges volt a helyzet megfelelő rendezése. Ez alapján az új szabályozás úgy rendelkezik, hogy amennyiben a vagyonjogi perrel párhuzamosan bontóper is folyamatban van, akkor a bíróság köteles bevárni a bontási perben illetékes bíróság ezirányú döntését, ellenkező esetben viszont arról maga rendelkezik.

Az új Pp. rendelkezéseinek céljáról általában elmondható, hogy a keresetlevelek előkészítése aprólékosabb, mindenre kiterjedő, nagyobb odafigyelést kívánó szerkesztést igényel. Ennek megfelelően szükséges, hogy minden érvényesíteni kívánt jogunkat, illetve azok jogalapját igazoló iratot, bizonyítékot az ügyvédek rendelkezésére bocsássunk Első ránézésre úgy tűnik a szabályok az igények érvényesítését csupán megnehezítik, ám a szigorúbb rendelkezések a perhatékonyságot, és a minél gyorsabb eljárások célkitűzésével születtek.