A Magyarországon 2020. március 11. napja óta érvényben lévő veszélyhelyzettel összefüggésben újabb kormányrendelet került kihirdetésre. Jelen írásunkban a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Korm. rendelet”) jogi személyekre, valamint társasházakra vonatkozó speciális rendelkezéseit foglaljuk össze.

A Magyarországon 2020. március 11. napja óta érvényben lévő veszélyhelyzettel összefüggésben újabb kormányrendelet került kihirdetésre. Jelen írásunkban a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Korm. rendelet”) jogi személyekre, valamint társasházakra vonatkozó speciális rendelkezéseit foglaljuk össze.

Társasházakra vonatkozó speciális rendelkezések

A Korm. rendelet társasházak vonatkozásában bevezetett rendelkezéseinek célja egyértelműen a társasházak veszélyhelyzet alatti gördülékeny működésének biztosítása. Ennek keretében a Korm. rendelet a társasházakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek, valamint a társasházi döntéshozatal kapcsán egyaránt fontos változásokat vezet be. Ezzel összefüggésben a közös képviselőt (intézőbizottságot) fokozott felelősség terheli a veszélyhelyzet fennállása alatt. Az átláthatóság kedvéért a továbbiakban, ahol közös képviselőt írunk, az alatt megfelelően az intézőbizottságot is érteni szükséges.

Fontos, hogy az intézőbizottság abban az esetben is eljárhat és elláthatja feladatait, ha taglétszáma a társasházakról szóló törvényben előírt minimumlétszám alá csökken.

A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő megbízatása sem a közgyűlés általi felmentése, sem a közös képviselő általi megszüntetése révén nem szűnhet meg. Amennyiben a közös képviselő megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, a közös képviselő megbízatása automatikusan meghosszabbodik az új közös képviselő megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig.

Amennyiben a közös képviselő a fenti rendelkezések ellenére sem tudja ellátni a feladatát, feladatait az új közös képviselő megválasztásáig a számvizsgáló bizottság, annak hiányában bármely tulajdonostárs elláthatja.

A fenti speciális szabályok kizárólag a veszélyhelyzet fennállásának idejére szólnak, így annak elhárultát követő 90 napon belül megfelelően gondoskodni szükséges majd az új közös képviselő megválasztásáról. Mindezek kapcsán elmondható, hogy a szabályozás célja a megfelelő személyi állomány biztosítása a jelenlegi vírushelyzet fennállta alatt.

A társasházi közgyűlések kapcsán elmondható, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt azok főszabály szerint nem tarthatóak meg. Azokban az esetekben, amikor jogszabály meghatározott határidővel kötelező döntéshozatalt ír elő a társasházak számára, mint pl. az éves beszámoló elfogadása kapcsán, a közgyűlés megtartása és a döntéshozatal határideje kitolódik, így azokat a veszélyhelyzet elhárultát követő 90 napon belül szükséges meghozni.

Kivételes esetben tartható közgyűlés, azonban kizárólag írásban. Ezt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével kérhetik. Ez esetben mind a szavazás, mind az eredmény közlésére írásban kerülhet sor, amelynek szabályait vagy a társasház szervezeti- és működési szabályzata tartalmazza, vagy azokat a meghívóban szükséges ismertetni.

Fontos azt is megjegyezni, hogy az írásbeli nyilatkozatok megtételére már elektronikus úton is van lehetőség, amennyiben az így megtett nyilatkozat alapján a nyilatkozattevő személye, a nyilatkozat tartalma, a nyilatkozat megtételének időpontja, valamint a címzett személye egyértelműen megállapítható. Ez alapján tehát a jelenlegi helyzetben pl. e-mail formájában is tehetőek írásbeli nyilatkozatok, megkönnyítve ezzel a felek közti kommunikációt.

Jogi személyekre vonatkozó speciális rendelkezések

A jogi személyekre vonatkozó eltérő rendelkezések alkalmazásának célja szintén azok gördülékeny működésének fenntartása a döntéshozatalukra vonatkozó speciális rendelkezések bevezetésével. Abban az esetben, ha a döntéshozó szerv vagy az egyszemélyi tag a veszélyhelyzettel összefüggő korlátozásokat figyelembe véve sincsen akadályozva a döntéshozatalban, a Korm. rendeletben előírtak nem alkalmazandóak. Ezt az esetet leszámítva a jogi személyek döntéshozatala a következőképpen történhet a jelenlegi járványhelyzet ideje alatt.

A döntéshozó szerv ülésének megtartására a tagok személyes jelenlétében nem kerülhet sor, így döntéshozatalra kizárólag elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy amennyiben törvény nem zárja ki, ülés tartása nélkül kerülhet sor.

Amennyiben a jogi személynek legfeljebb öt tagja van, vagy öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, továbbá a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személyek esetén az ügyvezetés kezdeményezése esetén, az alábbi döntéshozatali szabályok érvényesülnek.

Ha a jogi személy létesítő okirata már eleve tartalmaz rendelkezéseket az elektronikus hírközlő eszközök útján történő, valamint ülés tartása nélküli döntéshozatalra vonatkozóan, akkor a létesítő okiratban foglaltak megfelelően irányadóak. Amennyiben ilyen rendelkezések a létesítő okiratban nem szerepelnek, vagy azok a Korm. rendelettel ellentétben állnak, a jogi személy ügyvezetése jogosult az erre vonatkozó szabályokat kialakítani és a tagokkal megfelelően közölni. Az ügyvezetés által kialakítandó szabályzat kapcsán a Korm. rendelet meghatároz bizonyos minimum követelményeket, így azokra fokozottan figyelni szükséges. Az elektronikus hírközlő eszközön keresztül megtartott ülésről jegyzőkönyvet szükséges készíteni, jelenléti ív helyett pedig az ülésen részt vevő tagok adatait szükséges rögzíteni. Törekedni kell rá, hogy a tagok valamennyi, a döntéshozatallal kapcsolatban felmerülő tájékoztatásról, a részvétel feltételeiről és körülményeiről, valamint az elfogadott határozatokról egyaránt megfelelően értesülni tudjanak.

Amennyiben az előbbiekben kifejtetett feltételek nem állnak fenn, úgy az ügyvezetés határoz a kiemelten fontos, halaszthatatlannak minősülő ügyekben. A Korm. rendelet értelmében ennek keretében az ügyvezetés határoz a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.

Fontos megjegyezni, hogy az ügyvezetés döntéshozatala csak kivételes lehet, amelynek érdekében a Korm. rendelet több korlátot is felállít. Először is meghatározza azokat az eseteket, amelyekben sor kerülhet az ügyvezetés általi döntéshozatalra, ahogyan arra a fentebbi bekezdésben is utaltunk. Másrészt több konkrét döntési lehetőséget is meghatároz a Korm. rendelet, amelynek elhatározásáról az ügyvezetés nem dönthet. Ennek keretében a kft. taggyűlésének kötelező összehívása, valamint a törzstőke kötelező leszállítása esetében szükséges határozatok meghozatalára az ügyvezetés nem jogosult, így azokról a veszélyhelyzet elhárultát követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlés jogosult és köteles dönteni. További feltétel, hogy az első két kritériumnak történő megfelelés esetén is csupán akkor hozható határozat, ha a szavazatok legalább 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok legalább 51%-a írásbeli véleményében nem tiltakozik az ügyvezetés által meghozni kívánt döntéssel szemben. További korlátot jelent, hogy bár a jogi személy ügyvezetése által hozott határozat a döntéshozó szerv határozatának minősül, azt a veszélyhelyzet elhárultát követő 90 napon belül összehívandó közgyűlés napirendjére szükséges tűzni, ahol utólagosan megváltoztatható, vagy akár hatályon kívül is helyezhető a határozat. Természetesen az addig keletkezett jogokat és kötelezettségeket ez nem érinti majd.

Amennyiben a jogi személy bármely testületi szervének taglétszáma törvényben vagy létesítő okiratban meghatározott minimumlétszám alá csökken, a többi tag jogosult szótöbbséggel határozni.

A jogi személyek esetében is igaz, hogy a természetes személy tagok akár e-mailben is tehetnek írásbeli nyilatkozatot, amennyiben megfelelően azonosíthatóak.