A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében 2020. március 31. napján hatályba lépett a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Korm. rendelet”). A Korm. rendelet általános jelleggel valamennyi, a veszélyhelyzet által érintett eljárásjogi változásról rendelkezik, azonban jelen írás a továbbiakban kifejezetten a polgári peres eljárásokat érintő változásokra koncentrál. A Korm. rendelet ezzel kapcsolatos első és legfontosabb rendelkezése az, hogy a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti. Ettől függetlenül az eljárás lefolytatására természetesen az alábbiakban ismertetett speciális szabályok irányadóak.

A koronavírus járványra tekintettel 2020. március 11. napján a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletével veszélyhelyzetet rendelt el egész Magyarországon. Ezt követően a Kormány több, a járvánnyal összefüggésben szükségessé váló rendkívüli intézkedés meghozataláról döntött. A 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet - többek között - a rendkívüli ítélkezési szünet 2020. március 15. napjától kezdődő elrendeléséről rendelkezett. Tekintve, hogy hatályos eljárásjogi szabályaink nem ismerik a rendkívüli ítélkezési szünet intézményét, okkal merült fel a kérdés, hogy ez valójában mit is takar, és milyen hatást gyakorol a már folyamatban lévő, valamint megindítandó eljárások vonatkozásában. Nem volt tisztázott, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt az eljárások hogyan folytathatóak a továbbiakban, ahogyan az sem, hogy a határidők számítása miként alakul.

A rendkívüli ítélkezési szünettel kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében 2020. március 31. napján hatályba lépett a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Korm. rendelet”). A Korm. rendelet általános jelleggel valamennyi, a veszélyhelyzet által érintett eljárásjogi változásról rendelkezik, azonban jelen írás a továbbiakban kifejezetten a polgári peres eljárásokat érintő változásokra koncentrál.

A Korm. rendelet ezzel kapcsolatos első és legfontosabb rendelkezése az, hogy a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti. Ettől függetlenül az eljárás lefolytatására természetesen az alábbiakban ismertetett speciális szabályok irányadóak.

Az eljárások kapcsán az alapvető koncepció az, hogy személyes meghallgatásra, személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményre, illetve a felek személyes jelenlétében történő tárgyalások tartására nem kerül sor, azonban az eljárások megkezdése, valamint folytatása továbbra is biztosítva marad. Ebből következően főszabályként az írásbeliség, valamint az egyre több területen érvényesülő elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő kommunikáció az irányadó. Ennek fényében a peres eljárások menete a következők szerint fog zajlani.

Perfelvételi tárgyalásra irányadó szabályok

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „Pp.”) szerinti perfelvételi tárgyalás nem tartható, még a felek ilyen irányú, kifejezett kérelmére sem. Ennek alapján a perfelvétel teljes mértékben írásban történik, azonban a bíróságoknak a tájékoztatási kötelezettsége e tekintetben bővül. A perfelvétel során a bíróságok írásban hívják fel a feleket, ha további nyilatkozatok benyújtása szükséges részükről, majd a perfelvétel lezárása előtt, az erre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg további nyilatkozatok benyújtására biztosít lehetőséget. A perfelvétel lezárultáról szintén írásban értesíti a bíróság a feleket.

Érdemi tárgyalásra irányadó szabályok

A Pp. szerinti érdemi tárgyalások, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: „Régi Pp.”) alapján folyamatban lévő perek során a tárgyalást elsősorban elektronikus kommunikáció eszközeinek igénybevételével szükséges megtartani (pl.: Skype). Amennyiben ez nem kivitelezhető a tárgyalás az előzőekben kifejtett perfelvételi eljáráshoz hasonlóan, írásbeli nyilatkozatok nyomán történik.

Amennyiben valamely eljárási cselekmény lefolytatása az előbb kifejtettek szerint nem lehetséges, és az mindenképpen személyes közreműködést igényel, erről a bíróság végzést hoz, amelyben az akadály bekövetkeztének időpontját megállapítja. A határidő számításának módja szempontjából fontos, hogy ilyenkor az akadály elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőbe nem számít bele.

Az eljárási cselekményt továbbá nem lehet lefolytatni, ha annak foganatosítására járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen kerülne sor. Ilyenkor az eljárási cselekmény lefolytatására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet feloldását követő napon újrakezdődik.

Fontos megjegyezni, hogy az eljárás szünetelésének a felek közös kérelme alapján mindenféle időbeli megkötés nélkül lehetőség van.

Azokban az esetekben, amikor további eljárási cselekmény foganatosítására nincs szükség, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztéséről, egyidejűleg további nyilatkozatok megtételére biztosít lehetőséget. Ha a felek további írásbeli nyilatkozatokat nem terjesztenek elő, a bíróság tárgyaláson kívül meghozza ítéletét. A felek jogvitájukat a tárgyalásra irányadó szabályok szerint megkötött egyezséggel is rendezhetik, amelyet a bíróság szintén tárgyaláson kívül meghozott végzésével hagy jóvá.

Fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban irányadó szabályok

Fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a bíróság első sorban tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartása nem kérhető, azonban a felek közös kérelmére van lehetőség a tárgyalásra irányadó szabályok szerinti írásbeli nyilatkozatok előterjesztésére, valamint az elektronikus kommunikáció csatornáin keresztül történő meghallgatásra.

Speciális rendelkezések a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése, valamint annak a részletszabályait kidolgozó Korm. rendelet hatályba lépése közötti bizonytalan időszak vonatkozásában

Tekintve, hogy a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése, valamint az erre vonatkozó szabályok kidolgozása és hatályba lépése között több, mint két hét telt el, az ebben az időszakban keletkezett bizonytalanságok kiküszöbölésére tekintettel külön rendelkezéseket tartalmaz a Korm. rendelet.

Ha valamely határidő a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése és az annak részletszabályait kidolgozó Korm. rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, azaz 2020. március 15. és 2020. április 15. napja közötti időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik a Korm. rendelet hatálybalépését követő 30. napig, vagyis 2020. április 30. napjáig.

Amennyiben valamely eljárás félbeszakadását állapította meg a bíróság, a félbeszakadás 2020. március 31. napjával megszűnik, azaz a félbeszakadás megállapításától a határidők megszakadtak, azonban azok 2020. március 31. napjával újrakezdődtek.

Abban az esetben, ha valamely peres eljárásban még a rendkívüli ítélkezési szünetet megelőzően a tárgyalás berekesztésre került, csupán az ítélet meghozatala és kihirdetése került elhalasztásra, a bíróság indokolással ellátott ítéletét írásba foglaltan kézbesítve közli a felekkel.

Összefoglalás

Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt rendkívüli ítélkezési szünettel érintett peres eljárásokban a határidők nem szünetelnek, azok folynak tovább, vagyis fokozott figyelemmel szükséges eljárnunk a folyamatban lévő eljárásokban előírt határidők kapcsán, mivel azok elmulasztása hátrányos jogkövetkezményekkel járhatnak.

A tárgyalások menete viszont láthatóan eltérő a szokásostól, így azok a személyes kontaktus kerülésével lehetőleg az elektronikus kommunikáció eszközeinek igénybevételével, illetve írásban zajlanak majd.