error

Gyakran hallani a köznapi életben a csőd kifejezést, de ez sok esetben nem fedi pontosan a jogi fogalmat. De akkor mi is a csődeljárás és mi a gazdasági értelme?

Mi a célja a csődeljárásnak?

A csődeljárás alapvető célja az, hogy az adós – aki a tartozásait, azok esedékességekor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíti – fizetési haladékot kapjon annak érdekében, hogy egy elfogadható jövőképet (reorganizációs terv, fizetőképesség helyreállítására alkalmas program) állítson fel a hitelezők számára, amelynek megfelelően a cég újraszervezi a tevékenységét, és így megmenekül a jogutód nélküli megszüntetéstől. A fő cél tehát a cég reorganizációja és megmentése (ellentétben a felszámolási eljárással, ahol a cég megszüntetésére kerül sor).

Mi a következménye annak, ha a csődeljárást a bíróság elrendeli?

A csődeljárás bíróság általi elrendelése esetén a legfontosabb következmény, hogy a cég fizetési haladékot (moratórium) kap, amelynek célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyonát (csődvagyon) megőrizze a hitelezőkkel való egyezségkötés érdekében. A moratórium mellett sor kerül a vagyonfelügyelő kirendelésére. A fizetési haladék időtartama (főszabály szerint 120 nap, amely legfeljebb 365 napra meghosszabbítható) alatt az adós a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely az eljárás célját meghiúsítja. A vagyonfelügyelő fő feladatai közé tartozik a hitelezői igények nyilvántartása és besorolása, az adós gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalások ellenőrzése, valamint minden segítség megadása ahhoz, hogy az adós és a hitelezők között létrejöjjön a csődegyezség. Fontos megjegyezni, hogy a vagyonfelügyelő elektronikus úton, a bíróság által kerül kirendelésre, vagyis az adósnak erre a döntésre nincsen ráhatása.

Mire kell figyelniük a csődeljárás alá került adós hitelezőinek?

A hitelezők szempontjából nagyon fontos, hogy időben értesüljenek arról, ha az adós csődeljárás alá kerül, mivel a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kötelesek az adóssal szemben fennálló követeléseiket bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő, azaz aki a határidőt elmulasztja az egyezségkötésben nem vehet részt, illetve egyezségkötés esetén az egyezség hatálya nem fog rá kiterjedni, ráadásul a követelését az adóssal szemben többet nem is érvényesítheti más eljárásban sem.

Hogyan történik az egyezségkötés, mi annak a következménye?

A fizetési moratórium időszaka alatt az adós a vagyonfelügyelő segítségével elkészíti többek között a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot, valamint az egyezségi javaslatot, majd ezen dokumentumok hitelezők részére való megküldését követően egyezségi tárgyalást tart. Az egyezségben a felek megállapodhatnak az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen az adósságra vonatkozó engedményekről, fizetési könnyítésekről, valamint egyéb biztosítékok kikötéséről. Amennyiben a hitelezők számára elfogadható az egyezségi javaslat (azaz a hitelezők részéről a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt a szavazatok többségét megkapja az egyezségi csomag), akkor az elfogadott tervezetet – a jogszabályoknak való megfelelés esetén – a bíróság jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ilyenkor a jogkövetkezmények az elfogadott csődegyezségnek megfelelően alakulnak. Itt fontos megemlíteni, hogy a csődegyezség kényszeregyezség, ami azt jelenti, hogy az egyezség kiterjed azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre, akik bár a csődeljárásban határidőn belül bejelentkeztek, de az egyezséghez nem járultak hozzá vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Ha nem jön létre egyezség, akkor amennyiben az adós vállalja az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program átdolgozását, akkor ezt követően újabb egyezségi tárgyalásra kerülhet sor. Ellenkező esetben a csődeljárás megszüntetésre kerül, és a csődeljárást követően az adóssal szemben megindul a felszámolási eljárás, amelynek célja a hitelezői követelések lehetőség szerinti legteljesebb kielégítése mellett az adós jogutód nélküli megszüntetése.

Milyen illetékkel és költségekkel jár a felszámolás iránti kérelem benyújtása?

A csődeljárás illetéke a jogi személy típusától függően 50.000,- Ft vagy 30.000,- Ft, a közzétételi költségtérítés mértéke 25.000,- Ft.