Jelentős változás, hogy lehetővé válik a cégek számára, hogy a változásbejegyzési kérelmet a változás bekövetkezte előtt legfeljebb harminc nappal korábban nyújtsák be. Ennek következtében amennyiben például egy cég tudja, hogy január 1. napjától megváltozik a székhelye, akkor nem kell megvárnia az újév beköszöntét a változásbejegyzési kérelem benyújtásával, hanem erre irányuló kérelmét már december elején is beküldheti a cégbíróságra.

Ismét több ponton változtak a cégeljárás szabályai. Az alábbiakban néhány ügyfeleinket is érintő módosítást tekintünk át.

Változásbejegyzési kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt

Jelentős változás, hogy lehetővé válik a cégek számára, hogy a változásbejegyzési kérelmet a változás bekövetkezte előtt legfeljebb harminc nappal korábban nyújtsák be. Ennek következtében amennyiben például egy cég tudja, hogy január 1. napjától megváltozik a székhelye, akkor nem kell megvárnia az újév beköszöntét a változásbejegyzési kérelem benyújtásával, hanem erre irányuló kérelmét már december elején is beküldheti a cégbíróságra.

Lemondott vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos helyzet rendezése

A gyakorlatban problémát jelentette, hogy miként tudja magát töröltetni a cégjegyzékből az a vezető tisztségviselő, aki lemondott, abban az esetben, ha a társaságnak más vezető tisztségviselője már nem maradt. A jogszabálymódosítás következtében a lemondott vezető tisztségviselő már a cég tagjaitól is kérheti, hogy gondoskodjanak a megszűnt vezető tisztségviselői jogviszonyának megszüntetéséről. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében fogja törölni a vonatkozó adatot a cégjegyzékből.

Képviseleti jog nélküli vezető tisztségviselő

A pénzmosás és terrorizmusellenes szabályok következtében megjelenik a képviseleti jog nélküli vezető tisztségviselő jogintézménye. A szabályozás indoka, hogy azok a cég döntéshozatalában részt vevő személyek is feltüntetésre kerüljenek, akik ugyan kifelé képviseleti joggal nem rendelkeznek, de érdemi ráhatással tudnak lenni az egyes céges döntésekre. Ilyen lehet például a részvénytársaságoknál egyes igazgatósági tagok helyzete, akik képviseleti jogot nem feltétlenül gyakorolnak, ellenben a cég működésére komolyan rá tudnak hatni.