error

Az utóbbi hetekben, hónapokban az újságok, honlapok tele voltak az új adatvédelmi szabályozással (General Data Protection Regulation; a továbbiakban: „GDPR”) kapcsolatos hírekkel, kérdésekkel. Időközben egyre több ágazati jogszabály tekintetében jelennek meg a GDPR-nak való megfelelést előmozdítani hivatott jogszabályok, így a cégeljárási törvényt is elérték az összhangot megteremteni kívánó módosítások.

Az utóbbi hetekben, hónapokban az újságok, honlapok tele voltak az új adatvédelmi szabályozással (General Data Protection Regulation; a továbbiakban: „GDPR”) kapcsolatos hírekkel, kérdésekkel. Időközben egyre több ágazati jogszabály tekintetében jelennek meg a GDPR-nak való megfelelést előmozdítani hivatott jogszabályok, így a cégeljárási törvényt is elérték az összhangot megteremteni kívánó módosítások.

A cégeljárási törvénybe 2018. július 1. napjától bekerült, hogy amennyiben bármilyen cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.

Ezen rendelkezés azt hivatott előmozdítani, hogy a cégeljárással érintett személyek valóban jogosultak legyenek meghatározni azt, hogy milyen adataikat kívánják nyilvánosságra hozni (természetesen a jogszabály által kötelezően szolgáltató adatokat mindenképpen meg kell adni). Ebből fakadóan, amennyiben a jogszabály által meghatározotton felüli adat kerül egy cégiratba, akkor ezen körülményről a saját személyes adataival rendelkező személyt külön is tájékoztatnia kell az eljáró jogi képviselőnek. Ezáltal nem fordulhat elő, hogy valakinek olyan személyes adata kerül közzétételre, amelyet ő maga nem szeretett volna nyilvánosságra hozni.