Gyakran felmerül a kérdés, hogy ha egy külföldi állampolgár a magyarországi ingatlanát bérbe adja, az ebből befolyó jövedelme után mely államban és milyen szabályok alapján köteles adót fizetni.

Az érintett tagállamok belső szabályain túl szükséges figyelembe venni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményeket. Magyarország tekintetében elmondható, hogy mintegy hetven országgal kötött ilyen megállapodást, beleértve az Európai Unió minden tagállamát is. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a belföldi illetőségű magánszemélyek esetén a magyar államnak, azon belül is a Nemzeti Adó- és Vámhatóságnak (NAV) van joga adót szedni. A magyar szabályozás szerint belföldi illetőségű az, aki

- magyar állampolgár (kivéve azt a kettős állampolgárt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye),
- az a magánszemély, aki a külön jogszabály szerinti szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja (elsősorban EU, EGT állampolgár),
- az előző pontba nem tartozó, a külön jogszabály szerint letelepedett jogállással rendelkező magánszemély, illetve
- hontalan magánszemély.

Ezen túlmenően viszont meghatározott esetekben előfordulhat, hogy külföldi illetőségű magánszemélyek esetén is a NAV jogosult az adó beszedésére. Ilyen esetekben nem az adózó adóügyi illetőségét kell meghatározni, hiszen az adóztatásra a jövedelem forrásának helye szerinti állam lesz jogosult. Ennek tipikus esete az ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem, amikor az adófizetés szempontjából a jövedelemszerzés helye bír relevanciával, azaz az ingatlan fekvése szerinti állam jogosult az adószedésre.

A fentiekből kifolyólag megállapítható tehát, hogyha egy külföldi állampolgár Magyarországon adja bérbe ingatlanát, úgy a nemzetközi szerződésekkel összhangban álló magyar szabályozás értelmében főszabály szerint saját illetőségétől függetlenül kizárólag az ingatlan fekvése szerinti államban, azaz Magyarországon köteles adót fizetni a bérbeadásból származó jövedelem után. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik. A törvény alapján a fizetendő adó mértéke az adóalap 15 százaléka. A jövedelemalap megállapítása kétféleképpen lehetséges. Az egyik módszer az ún. tételes költségelszámolás. Ennek alkalmazása esetén a magánszemély csak a bevételszerző tevékenységével közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe (jogszabály szabályozza az így elszámolható tételeket részletesen). A másik módszer esetén az adó mértékének megállapítása a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával történik; ekkor a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, s ebből számítandó a 15 százalékos személyi jövedelemadó. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem éves szinten az egy millió forintot nem haladja meg, akkor a fentieken túlmenően további terhekkel nem kell számolni.