error

Az Országgyűlés 2017. október 3. napján elfogadta a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII törvényt (a továbbiakban: „Bnpt.”), amely 2018. január 1. napján lép hatályba.

A külön, egyetlen törvényben történő kódex-jellegű megjelenítés hatékonysági szempontokat szolgál, a korábbi elszórt, elsősorban rendeleti szintű szabályozást váltja fel. A törvény alapvetően két részből áll. Az I. Fejezet mint általános rész tartalmazza a bírósági polgári nemperes eljárások közös szabályait, főként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénytől (a továbbiakban: „új Pp.”), mint lex generalistól a polgári nemperes eljárások természetéből adódó eltéréséket. A törvény II. Fejezete, a különös rész egyes bírósági nemperes eljárások részletszabályait tartalmazza.

Az új Pp. szabályozási koncepciójára tekintettel fekteti le a Bnpt. azokat a szabályokat, amelyek a polgári nemperes eljárások sajátosságaira figyelemmel eltérő megközelítést igényelnek. A polgári peres eljárásokkal szemben a bírósági polgári nemperes eljárások nem különülnek el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket az új Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig tesz lehetővé, az elsőfokú eljárás befejezéséig lehet megtenni. A joggyakorlatban felmerülő hiányosságokat kívánja felszámolni a jogalkotó annak kimondásával, hogy ha a Pp. szerint szünetelésnek vagy félbeszakadásnak lenne helye, de a törvény azt kizárja, az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye, valamint, hogy a bírósági polgári nemperes útra tartozó ügyekhez kapcsolódóan egyezségi kísérletnek nincs helye. Fontos azonban megemlítenünk, hogy az általános rendelkezések első részében foglalt szabályok nem csak a különös részben nevesített eljárásokra, hanem – ha törvény eltérően nem rendelkezik – egyéb, a bíróságok hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárások esetében is alkalmazandók.

Szintén kifejtésre kerül, hogy a különös részi eljárásokban nincs helye illetékesség kikötésének, beavatkozásnak, ideiglenes intézkedések elrendelésének, szünetelésnek, egyezségkötésnek, a kérelmező halálán alapuló félbeszakadásnak, illetve felülvizsgálatnak.

Összefoglalva megállapítható, hogy a Bnpt. megalkotása alapvetően egy kódex-jellegű, hatékony szabályozás megteremtését célozza. A korábban elszórtan, a Pp. és egyéb jogszabályok által szabályozott bírósági polgári nemperes eljárások egyetlen jogforrásban kerültek szerepeltetése. Az általános rendelkezésekben az új Pp. szabályozási koncepciójára tekintettel kerülnek lefektetésre azok a szabályok, amelyek a polgári nemperes eljárások sajátosságaira figyelemmel eltérő megközelítést igényelnek. Ezek közül a legfontosabb, hogy a bírósági polgári nemperes eljárások nem különülnek el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Ezek az általános részi szabályok a Bnpt. különös részében nem nevesített bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra is alkalmazandók. A különös részi rendelkezések vonatkozásában elmondható, hogy leginkább a szabályozás korszerűsítése, rendszerezése és az anyagi jogi szabályok ismétlődésének kiküszöbölése a fő cél, koncepcionális módosításokkal nem találkozhatunk. Az új törvény nyomán teljes egészében hatályon kívül helyezésre kerültek a korábban elszórtan megtalálható rendelekzések.